Buddhista minilexikon

Tudat

2012-01-23T13:20:00.000-08:00

A tudatról szóló tanítások a buddhista gondolkodásmódban a legfontosabbak. A világ megismerése, és megismerője. Több irányzat többféle módon osztályozza, és a világ és a tapasztaló viszonyát is többféleképpen magyarázza. Van kifejezetten atomista és kifejezetten idealista filozófiájú buddhista szemlélet is, és ehhez kapcsolódóan gyakorlatok, melyekkel elérhető a megszabadulás. Talán mind közt az vezet át, hogy egyik iskola sem tagadja, hogy a tudat megtisztítása, átalakítása vezethet a megszabaduláshoz, vagy a megvilágosodáshoz.

A tudat általában tapasztaló tudatosságokra, megismerő bölcsességekre, és megvilágosodott – kibontakoztatott, és megtisztított – állapotokra bontható le. A nem-tiszta tudat zavaró érzelmek miatt nem képes jól működni. A tiszta tudat, ami a zavaró érzelmek megfelelő működését megszabadító bölcsességekként ismeri, elképzelések, és mellékes szándékok nélkül képes a jelenben időzve olyan cselekedetekre ösztönözni, hogy az a lehető leghasznosabb legyen mindenki számára.

A tudat különböző működései:
- Ismer, felfog. A legáltalánosabb működése a tudatnak. (sems, citta)
- Képes gondolkodni. (tib. yid, szkt. manas)
- Tudatos. Részleteiben ismeri a dolgokat. (tib. rnam shes, szkt. vijnana)
- Nem dualisztikus eredendő tudatosság, tudatában van bárminek. (tib. ye shes).
- Tud (tib. rig, szkt. vid)

[folyt. köv.]

A tudat különböző aspektusai, „szervei”:
- Racionális tudat (tib. blo, szkt. buddhi).

Mádhjamika

2012-01-18T21:53:00.000-08:00

(Skt. Mādhyamika; Tib. umapa; dbu ma pa)

A Madhyamaka (dbu ma) irányzat gyakorlója.

Összetevők (Szkandha)

2010-02-01T15:55:00.000-08:00

(tib. ཕུང་པོ་, ejt. tib. phungpo, szkt. skandha)

    A szanszkrit szó jelentése összetevő, a tibetiek „halom”-nak fordították. A buddha több tanításában is elmagyarázta tanítványainak, hogy a dolgok amiket tapasztalnak (látnak, szagolnak, éreznek, gondolnak rájuk, stb.) nem rendelkeznek önálló végső létezéssel, nem teremtette azokat senki, és nem is véletlenül jöttek létre. Ezek az összetevők a szkandhák, amiket a különböző buddhista iskolákban más-más viszonyba helyeznek, attól függően, az adott iskola mennyire veszi valóságosnak a külső világ objektivitását.

   A szkandhák értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy a Buddha nem tanított önállóan létező, mindentől független énről, vagy egóról. A Buddha az ént látszatnak, illúziónak tartja, melyet a gondolkodó tudat mozgása, és értelmező képessége hoz létre, és aztán a gondolkodó tudat ezeknek a látszatképeknek tulajdonít végső létezést. Ez a modell azért nem olyan egyszerűen elfogadható, mert valójában meditációs tapasztalatként jön létre, s a fogalmi gondolkodás csak igen nehezen tudja elfogadni a végső létezés hiányát.

   Az öt szkandha a következő:
1. forma: az öt alkotóelemből álló világot jelenti, és az öt érzékszervi képességet.
2. érzet: az érzékszervek az közvetlen tapasztalatszerzés útján információkat szereznek a formavilágról.
3. észlelés: a begyüjtött érzetek feldolgozása alapvető szinten. Itt történik a dolgok fogalmasítása, a színek, formák észlelése.
4. késztetés: a tudat az észlelt dolgokat jellemzőik alapján megítéli és eldönti mit kezd velük. A kellemes dolgokat megragadja, a kellemetleneket eltaszítja, a semlegeseket pedig félreteszi, vagy újrafeldolgozza, míg kellemesek, vagy kellemetlenek nem lesznek.
5. tudatosság: ebben a fázisban a tudat a dolgokról szerzett benyomásokat és tapasztalatokat továbbkombinálja.

   Ez lenne az 5 szkandha rövid bemutatása. Erről a témáról sokkal hoszabban lehetne írni, mert ahány buddhista iskola, vagy hagyomány, annyi különböző elképzelés alakult ki erről a rendszerről. Számottevő különbség valójában nincsen közöttük.

Meditáció

2009-01-06T16:59:00.000-08:00

A buddhista meditációnak a gyakorló motivációjának megfelelôen 3 szintet különböztetünk meg: a kis út, a nagy út, és a gyémánt út gyakorlói motívációit.

Az elsô szinten a tudatlecsendesítô meditáció (samatha, siné, [gzhi gnas]) segítségével hagyjuk, hogy a tudat saját terében nyugodjon, ennek következtében jelenik meg annak egyik eredendô állapota a bölcs belátás (vipasjaná, lhaktong, [lhag mthong]).

A második szinten, a gyakorlás célja, hogy mások javára buddhákká váljunk, s egy fokozatos ösvény segítségével érjük el a megvilágosodást magunk és minden lény javára. A módszer hasonló az elsô szinten alkalmazotthoz képest, csupán itt már a külsô dolgok ürességge is nyilvánvalóvá válik.

A harmadik szinten a meditácó módszere az azonosulás a lámával, aki vagy saját, vagy egy bódhiszattva, aki fény és energiaformában jelenik meg. Ezen a szinten a leggyorsabb út, a gurujóga módszere. Itt a láma tudatállapota elválaszthatatlan a buddha állapotától, és egy töretlen átadáson, a tanító-tanítvány kapcsolaton keresztül a buddhától napjainkig adódott át a megvilágosodás élménye.

Bódhicsitta

2008-11-24T01:27:00.000-08:00

(tib. byang chub kyi sems, ejt. tib. csangcsubkiszem, szkt. bódhicsitta)

Megvilágosodás tudata. A megvilágosodásra irányuló szándék. A mahajána-vadzsrajána úton a bódhiszattva ébreszti fel, építi fel azt a hozzáállást, hogy eléri a megvilágosodást minden lény javára. Ez a hozzáállás minden cselekedetét áthatja.

Ha relatív, és abszolút bódhicsittáról beszélünk, akkor a relatív a szándék, ami az együttérzést erősíti, az abszolút pedig az az intuitív bölcsesség, ami mindent tud és lát.

Formaállapot

2008-11-17T06:40:00.000-08:00

(tib. gzugs kyi lus, szkt. rúpakája)

Az örömállapot és a kisugárzásállapot. Az igazságállapotból fakadnak, és mások javát szolgálják.

dákini

2008-11-15T02:55:00.000-08:00

(tib. mkha 'gro ma, ejt. tib. kandro ma, szkt. dákini)

A tibeti buddhizmusban alkalmazott fogalom a megvilágosodás ösvényét járó női útitársra; és a magas szinten megvalósított nőkre, akiket Tibetben égi táncosoknak (kandro) neveznek. Lelkesítenek, és a férfit cselekvésre ösztönzik. A dákinik gyakran, mint a legmagasabb szintű tanítások átadói illetve őrzői jelennek meg.

Buddhacsaládok

2008-11-07T07:47:00.003-08:00

(vagy az öt Dhjáni Buddha, szkr. panycsa tathágata, tib. rgyal rig nga)

Az összes buddhaaspektus az öt buddhacsalád valamelyikébe sorolható, melyek együttesen fejezik ki a teljes megvalósítást. Nyersanyaguk az öt zavaró érzelem, melyeket meditáció segítségével az öt buddhabölcsességgé alakítunk át.

Buddhabölcsességek

2008-11-07T07:47:00.001-08:00

Az öt buddhabölcsesség a zavaró érzelmek valódi lényegisége. A harag átalakításával létrejön a tükörszerű bölcsesség, a büszkeségből azonosságot láttató bölcsesség válik, a ragaszkodásból a megkülönböztetés képessége, a féltékenységből mindent beteljesítő bölcsesség, végül a zavarodottságból mindent átható felismerés lesz.

Buddhaaspektusok

2008-11-07T07:44:00.002-08:00

(tib. yi dam ejt. tib. jidám)
A Három Gyökér egyikét alkotják. A megvilágosodott tudat tulajdonságai számos fény- és energiaformában nyilvánulnak meg. Azáltal, hogy a meditációban és a mindennapi életben azonosulunk velük, felszínre hozzák a mindenkiben benne rejlő buddhatermészetet. Úgy kell tekinteni rájuk, mint akik elválaszthatatlanok saját lámánktól. Ahhoz, hogy meditálhassunk rajtuk, szükségünk van egy átadással rendelkező lámától kapott beavatásra.

Buddhaaktivitások

2008-11-07T07:44:00.001-08:00

Bátor, együttérző, spontán tettek, melyekkel a buddhák a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő dolgot teszik. Összesen négyféle buddhaaktivitást különböztetünk meg: békítő, gazdagító, elkápráztató és erőteljesen védelmező.

Bódhiszattva

2008-11-07T04:12:00.001-08:00

(tib. byang chub sems dpa', ejt. tib. csangcsub szempa, szkt. bódhiszattva)

Olyan személy, aki minden lény javára szeretné elérni a megvilágosodást. Ez a hozzáállás a Nagy Út buddhizmus eszméjének felel meg, amelynek koronaékköve a Gyémánt Út. Bódhiszattvának tekinthető az, aki megértette az ürességet, és együttérzést fejlesztett ki, ugyanakkor használják ezt a kifejezést azokra is, akik bódhiszattvaígéretet tettek.

Bódhgája

2008-11-07T04:11:00.001-08:00

Az a hely Észak-Indiában, ahol a negyedik történelmi buddha, Sákjamuni körülbelül 2550 évvel ezelőtt elérte a teljes megvilágosodást. E világkorszak mind az ezer történelmi buddhája itt mutatja meg a teljes megvilágosodását.

Bardo

2008-11-07T04:04:00.000-08:00

(tib. bar do, szkt. antarbháva)
(szó szerinti jelentése: köztesállapot)
Minden egy köztes- vagy átmeneti állapot. A Gyémánt Úton általában hat bardoról esik szó: az élet, az álom, a meditáció, a haldoklás, a tisztafény és a testet öltés köztesállapotáról. Nyugaton a bardo szó alatt legtöbbször csupán a halál és a következő újraszületés közötti időszakot értik.

Áldás

2008-11-07T04:03:00.000-08:00

A tibeti szövegek szerint a tudati érettség átadásának igen erőteljes eszköze. Azért lehetséges, mert a tér mindenhol azonos az örömmel, és mindenkiben ott rejlik a buddhatermészet. A Gyémánt Úton a tanító – a tanítvány odaadásán és nyitottságán keresztül – betekintést adhat a tudat természetébe. Ily módon megmutatja a mindenkiben benne rejlő lehetőségeket, képességeket, s mély bizalmat ébreszt a tanítványban, annak saját lényege iránt.

Beavatás

2008-10-05T04:52:00.000-07:00

(tib. dbang bskur, ejt. vang kur, vagy vang, szkt. abhiséka)

A beavatás az elsô lépés, hogy közelebb kerüljünk a megvilágosodáshoz a Gyémánt úton, azáltal, hogy beavatás közben egy, vagy több buddhaaspektussal való azonosulást gyakorlati szinten elsajátítjuk. A beavatás elôtt általában felkészükési folyamat zajlik, eközben különbözô szertartásokat hajtanak végre, és a beavatáshoz szükséges áldozati dolgokat készítik elô. Az áldozatok általában inkább felajánlások, melyek a az 5 elemet jelképezik, és elkészítik a beavatásban részt vevô buddhák, bódhiszattvák alakjait is általában tésztából (gtor ma). A beavatás központi része gyakorlatilag egy vezett meditáció, tardicionális formában melyet egy képzett mester, vagy tanító vezet. Végül pedig mindenki, aki a beavatáson részt vett, áldásban részesül, és cog-ot ('tshog) kap, ami egy kis darab étel és az áldást ilyen módon is jelképezi és átviszi.

Ahhoz, hogy egy gyakorlatot teljes mértékben végezhessünk, három dolgnak kell teljesülni (dbang lung khrid):
- beavatás (dbang bskur (ejt. vang kur, vagy vang), abhisheka),
- szóbeli engedély a gyakorlásra a tanítótól, vagy gurutól (lung bstan (ejt. lung), ágama),
- szóbeli magyarázat (khrid (ejt. tri), upadesha)

A beavatások mindig egy autentikus tanítótól kell jöjjenek, egy igazi megvalósítótól aki rendelkezik a tudat természetének ismeretével. Ezt a tapasztalatot adja át a beavatás során amikor tudatunkat egy Buddha aspektussal vagy egy Láma formájával kapcsolja össze. A beavatás során tudatunk hétköznapi állapota annak megvilágosodott természetével olvad össze. Csak a nyitottságunktól függ, hogy mennyit fogadunk be a teljesség élményébôl. A beavatások során relatív szinten is elültetôdik tudatunk abszolút élménye, amely tovább erôsíthetô a kapott aspektuson való meditációval.
A beavatások nagyban segítik hétköznapi gyakorlásunkat, ezért is annyira javasoltak a buddhizmusban.

Védelmező

2008-10-04T13:58:00.000-07:00

(tib. chos skyong, ejt tib. csötyong, szkt. dharmapála)
A Három Gyökér egyike. A védelmezők eltávolítják a megvilágosodáshoz vezető úton lévő akadályokat, és minden tapasztalatot egy lépéssé tesznek. Az aktivitás forrásai, és éppúgy, mint a jidamok, a megvilágosodás örömállapotának kifejeződései. Lényegiségüket tekintve elválaszthatatlanok a lámától. A kagyü vonalban Fekete Köpeny (tib. Bernakcsen) és Dicsőséges Istennő (tib. Palden Lámo) a legfontosabb védelmezők.
A védelmezôk három szinten fejtik ki aktivitásukat:
- Külső szinten balesetektől, betegségektől,
- Belső szinten zavaró érzelmektől,
- Titkos szinten a tanításokhoz fűződő kapcsolatot,

Világosság

2008-10-04T13:54:00.000-07:00

(tib. gsal ba)
Üresség, világosság és határtalanság – ezek a tudat egymástól elválaszthatatlan tulajdonságai. A világosság a tudat azon képessége, hogy szüntelenül tapasztaljon. A megvalósítás szintjén a megvilágosodás örömállapotának felel meg.

Vörös Bölcsesség (buddhaforma)

2008-10-04T13:52:00.001-07:00

(tib. rdo rje phal mo, ejt. tib.: dordzse pálmó, szkt. Vadzsraváhari)
Vörös, táncoló, női buddhaforma, mely minden buddha végső bölcsességét jelképezi. A jobb kezében lévő vágókés minden kicsinyességet elvág, bal keze a megszabadulás nektárjával teli koponyatálat tartja. A karma kagyü vonal fontos formája, Legmagasabb Gyönyör társnője.

bódhiszattvaígéret

2008-09-30T16:45:00.000-07:00

(tib. byang chub sems kyi sdom pa, szkt. bódhicsitta szamvara)
Ígéret arra, hogy minden lény javára megvalósítjuk a megvilágosodást, és kitartóan dolgozunk mindaddig, amíg minden lény el nem éri ezt az állapotot. Egy bódhiszattva jelenlétében tesszük le, és a napi meditációs gyakorlás során elismételjük, hogy megerősítsük ezt a hozzáállást.

Bódhgája

2008-09-30T16:23:00.001-07:00

Beavatás

2008-09-30T16:18:00.000-07:00

(tib. dbang bskur ba, ejt. tib. vang kur, szkt. abhiséka, ) beavatás vagy felhatalmazás

A gyakorlót – általában egy szertartás keretében – bevezetik egy buddhaaspektus erőmezejébe, ezzel mintegy engedélyt adva a rajta való meditációra. A beavatások áldásként is adhatók (ezek az ún. engedélybeavatások), de az olyan felhatalmazások mellé, melyek ténylegesen lehetővé teszik a gyakorlat végzését, általában ígéretek is párosulnak. Így kötelék jön létre a lámával, és a megvilágosodáshoz vezető úton lévő akadályok megtisztulnak. A felhatalmazás mellett a Gyémánt Út-gyakorlat végzéséhez szükséges még az olvasás útján történő átadás (tib. lung) és a szóbeli magyarázatok (tib. khrid, ejt. tib. tri). A gomlung (sgom lung) közvetlen útjáról részletesebben ld. meditáció. A kagyü vonalban a legnagyobb jelentősége a tanítón végzett meditációnak (tib. bla ma'i rnal byor, szkr. guru jóga) van, ahol minden buddhaaspektust a tanítótól elválaszthatatlannak tapasztalunk.

bardo

2008-09-30T16:02:00.000-07:00

(tib. bar do, szkt. antarabhava) köztesállapot, két állapot közötti (egy másik) állapot

A létezés folyamában minden egy köztes- vagy átmeneti állapot. A Gyémánt Úton általában hat bardoról esik szó: az élet, az álom, a meditáció, a haldoklás, a tisztafény és a testet öltés köztesállapotáról. Nyugaton a bardo szó alatt legtöbbször csupán a halál és a következő újraszületés közötti időszakot értik. Legáltalánosabban azt a helyzetet jelenti, ami másik kettő között van. Még nem az egyik, de nem is a másik. A szanszkrit kifejezés szó szerinti jelentése: a létezés állapota valami kettő között.

alapgyakorlatok

2008-09-30T15:59:00.000-07:00

(tib. phyag rgya chen po'i sngon do 'gro ba, röviden: phyag chen sngon 'gro ejt. tib. csakcsen ngöndro) előkészítő út a Nagy Pecséthez

Gyakorlatsorozat, mely négy általános (négy alapgondolat) és négy különleges gyakorlatból áll. A négy különleges gyakorlat – a menedékvétel és a megvilágosodás szellemének felkeltése leborulásokkal; a szenvedést hozó benyomások megtisztítása a Gyémánt Tudat-meditáció által; a jó benyomások felhalmozása mandalafelajánlásokkal; és a gurujóga, azaz a tanítón való meditáció – eltávolítja jövőbeli szenvedésünk okait, és egyre növekvő örömmel ajándékoz meg minket azáltal, hogy mérhetetlenül sok jó benyomást ültet el a tudatalattinkban.

Etimológia:
A phyag rgya jelentése pecsét a chen po pedig nagyot jelent. Sngon 'gro szûkebben azt jelenti, hogy közelébe menni valaminek, ebbôl adódik az elôkészítô szó.
A régi tibeti nyelvre jellemzô a rövidítések használata, így adódott a phag chen.

Üresség

2008-09-28T14:53:00.001-07:00

(tib. stong pa nyid, ejt. tib. tongpanyí, szkt. súnjatá)

Az üres azt jelenti, hogy mentes az önálló, független létezéstől. Semmi sem keletkezik magától, hanem feltételekből áll össze, azaz összetett. Az üresség minden külső és belső jelenség valódi természete, ami nem ragadható meg fogalmakon keresztül.

A nyugati világban tradicionálisan elterjedt fordítása félreértelmezhető, ugyanis nem a nihilizmus felfogásának megfelelő ürességre kell gondolni, ami a "semmi sem létezik végső soron" elméletét takarja, hanem az ontológiai értelemben vett létező végső szubsztanciától való mentességet jelenti.

Az üresség a mahájána buddhizmusban kap nagyobb hangsúlyt, a hínajána felfogása szerint egy üresség van, a személyiség üressége, míg a mahájánában a jelenségek ürességét is hangsúlyozzák, s különböző tradícióktól függően elmélkednek, vagy gyakorolnak rajta. Itt arra kell gondolni, hogy a meditációs gyakorlatok tárgya nemcsak a személy összetevőinek vizsgálata, hanem a jelenségeké, fizikainak tapasztalt tárgyaké. Az üresség megértését Nágárdzsuna, 2-3. századi indiai tanító magyarázta el részletesen, egészen addig elment fejtegetéseiben, hogy végül az üresség ürességét is bebizonyította főművében a Múlamadhjamika kárika (A középút alapversei) c. művében.

Az ürességnek a mahajána szerintt két szintje van: 1. személy (gang zag bdag med[gang szag da me], pudgala nairátmja) 2. jelenségek (chos kyi bdag med[csö tyi da me], dharma nairátmja).

Az első legrégibb ismert forrás az ürességről a páli kánonban a hínajána, és a szív szútrában mahajána szinten, jelenik meg. A Szív szútrában Sáriputra mondja Avalokitesvarának az ürességről ezt a klasszikussá vált idézetet: "A forma üresség, az üresség forma, forma és üresség elválaszthatatlan", ami elsősorban a létezés nem teremtett állapotára utal, hanem arra, hogy a jelenségvilág összetettségében az ürességből jelenik meg.

Csandrakírti Madhjamakaavatára c. művében az üresség 16 szintjét írja le.

1. a külső (világ) üressége
2. belső (világ) üressége
3. külső és belső üressége
4. nagy üresség
5. a kezdettelem és a végtelen üressége
6. a feltételektőkl függő üressége
7. a feltételektől nem függő üressége
8. az üresség üressége
9. a végleteken túliak üressége
10. természetes üresség
11. a meg nem figyelt üressége
12. végső üresség
13. az "alapvető"/végső létező üressége
14. a nem-létezők lényegi természetének üressége
15. a jelenség üressége
16. a sajátságosa jellemzők üresésge

Ez a felosztás, mint látható, nem fokozatos, hanem Csandrakírti korában (7. sz) fennálló filozófiai nézetek cáfolatának egy listája. Csandrakírti sorravette azokat a filozófiákat, melyek a korában divatposak voltak, és sorra bebizonyította ürességüket, azt, amit másik végsőnek gondoltak, vagy oszthatatlannak, Csandrakírti megcáfolta.

Linkajánló:
http://www.thebigview.com/buddhism/emptiness.html

Tengyur

2008-09-28T14:51:00.002-07:00

Tengyur, bstan ‘gyur

A kangyurhoz írott kommentárok gyűjteménye. Ugyanúgy több kiadása van, mint a Kangyurnak, általában 220 kötet körüliek. A különböző kiadásokban összesen 4093 különböző szöveg van 162.000 oldalon.

A tibeti buddhizmus 4 nagy vonalából a 3 újabbnak (Kagyü, Szákja, Gelug) van ilyen gyûjteménye és elsôsorban szanszkritból fordított munkákat tartalmaz. A tengyur tartalmazza egyéb megvalósított mesterek tanításait is, vagy olyan tanításokat, melyeket nem a Sákjamuni Buddha tanított, hanem késôbbi korok nagy megvalósított mesterei meditációs elmélyedésben, más bódhiszattváktól hallottak, kaptak meg. Emelett tartalmaz még egyéb nem buddhista szövegeket is.

Sramana, Remete

2008-09-28T14:51:00.001-07:00

(tib. drang srong, szkt. sramana)

Erdei/vándor szerzetes (egyes fordításokban: koldus) a buddha idejében. Ez az életforma nem árja eredetû, hanem az indus völgyi civilizációból megmaradt életforma az észak indiai területeken. Olyan erdei, vándor filozófusok, gondolkodók, vagy valamilyen szellemi utat gyakorlók, akik elhagyták a társadalmat, és a hontalan életmódot választották. Párhuzamok fedezhetők fel az ókori görög civilizáció filozófusaival. Egyes tudósok szerint a buddhizmus is egy erdei vándor remete mozgalomnak indult.

Páramitá

2008-09-28T14:43:00.000-07:00

(tib. pha rol tu phyin pa, szkt. páramitá)

A mahajána buddhizmus kialakulásával a páramiták nagyobb hangsúlyt kaptak, mert a világi gyakorlók számára korábban nem volt hozzáférhetô a buddhizmus hétköznapi gyakorlásra, így nem is létezett semmilyen rendszer a világi buddhistáknak. A páramiták a mahajána buddhizmus útját és egyik alapját képezik, melyek gyakorlásával és tökéletesítésével elérhetô a megvilágosodás.
Szám szerint a paramitákat kétféleképpen csoportosíthatjuk. Ha hat páramitáról beszélünk, akkor arról a hatról van szó, ami a bölcsesség és a módszerek egységét jelenti és a világi gyakorlás alapját képezi. Ha tíz páramitáról beszélünk, akkor a bódhiszattva megvilágosodás felé haladásának tíz állomását jelenti, ami magában foglalja az elsô hatot.

Az első hat:
Nagylelkûség (sbyin pa, dána),
helyes életvitel/erény (tshul khrims, síla),
türelem (bzod pa, ksánti),
szorgalom/törekvés (brtson 'grus, vírja),
koncentráció/összeszedettség/meditáció (bsam gtan, szamádhi),
bölcsesség (shes rab, pradzsnyá).
A hatodik után nevezik pradzsnyá-páramitának is.

Ha párhuzamban állnak a bódhiszattva földekkel, akkor a következők még ide tartoznak: módszer (thabs), törekvés (smon lam), erő (stobs), végső bölcsesség (ye shes).

Etimológia:
Szanszkritban egy igekötô és egy befejezett melléknévi igenévi szókapcsolat (páram+i+ta). Szó szerint annyit tesz: aki már a túlpartra jutott. A tibeti ennek a kifejezésnek a tükörfordítása.

Parinirvána

2008-09-28T14:38:00.000-07:00

(tib. yongs su mya ngan las 'das pa, szkt. parinirvána)

A budhha végsô megvilágosodása.

A parinirvávánában meditációs fokozatokon, állapotokon áthaladva a tudat teljesen megtisztul minden szennyezôdéstôl, így haladta meg buddha a létforgatagot, a szamszárát.

A buddha haláláról a Páli kánonban a hínajána szemléletnek megfelelôen olvashatunk, de létezik egy mahájána szútra is, ahol a Buddha messze túlmutat a hínajána szemléletû tanításokon és koncepciókon.

További infó angolul itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Parinirvana

Mahávjutpatti

2008-09-28T14:35:00.000-07:00

Mahāvyutpatti (tib. bye brag rtogs byed)

Szanszkrit-tibeti szószedet, melyet a 9. században állíttatott össez Tri Ralpacsen, a fordítások egységesítésére.

Kangyur

2008-09-19T13:11:00.013-07:00

(tib.: bka' ' gyur, ejt. tib.: kandzsúr)

Tibetben a Buddha szavait a Kangyurban gyûjtötték össze, amit úgy fordíthatunk, hogy "Szóbeli tanítások", "A Buddha tanításainak szóbeli forrásai".

Több kiadása ismeretes, és a Buddha tanításainak ezen gyűjteményét a tanítások tibetbeli második elterjedése után kezdék íly módon összegyűjteni a VII-IX század környékén. Alapforrásnak a "régi narnthangi" kiadást veszik. Tibetben a régi nemesi családok nagy érdemnek tartották a Kangyur (és a tengyur) kiadását, ezért nagyjából 10 különböző kiadása ismeretes. Emelett szintén nagyjából 10 modern, nyomtatott kiadása ismert a Kangyurnak (és a Tengyurnak).

A Kangyur többnyire szanszkritból fordított szövegeket tartalmaz, de néhány kínaiból és más belső ázsiai nyelvből szöveg is előfordul benne. A különböző kiadásokban összesen 1169 szöveg (szútra, mdo) 70.000 oldalt foglal el (itt a tradicionális tibeti lapformátumot kell elképzelni [dpe-cha, pe-csa könyvtípus] ami egy legalább négyszer olyan széles, mint magas lap.) Azonban egyik Kangyur kiadás sem tartalmaz ennyi szöveget, sem oldalt. (Azért meglehetősen sokat.)

Karma

2008-09-19T13:11:00.012-07:00

(tib. las, szkt. karma) tett, cselekedet

A buddha tanításai szerint a karma rendszere rámutt arra, hogy az elhomályosult tudat milyen módon hozza létre a létezés újabb és újabb tapasztaláait, melyek a jövôbeli létezés alapjai lesznek. Nagyjából arról van szó, hogy a dualista tudat egy tárgyon lovagolva egy hajlamot kreál, amit karmikus magnak hívunk. Ezek a magok lehetôségek/potenciák, melyek a jövôben, ha a feltételek összeállnak, a jövôbeni körkörös létezés folyamán tapasztalásként hajtanak ki. Karma csak olyan tudatban létrejönni, mely zavarodott állapotban van, tehát nem látja a valóságot úgy, ahogy az valójában van. A karma létrejöttének közvetlen oka a nemtudás. Az átlagos lény, ha egy ilyen karmikus mag kihajtását érzékeli, valamilyen módon reagál, ami aztán újabb karmikus magot hoz létre, ami aztán újra beérik és kihajt, és így ez a magyarázat a végtelen, körkörös létezésre.

Végsô soron a karma azt jelenti, hogy a tetteink hozzák létre a világot, s minden cselekdetünkért felelősséget kell vállalnunk, és el fogjuk szenvedni/élvezni fogjuk a következményeit, legyen az negatív, vagy pozitív.

Pratítja szamutpáda, Függô keletkezés

2008-09-19T13:11:00.011-07:00

(tib. rten cing 'brel ba, szkt. pratítja szamutpáda) Függő Keletkezés,

A buddhista tanításainak egyik sarkköve, noha nincs egy konkrét szútra, amiben a 12 láncszemről beszélne. Valószínűleg később állt össze ez a tanítás.
Első forrása a Rizspalánta szútra (Sálisztamba sutra) a krisztus utáni elsô századból, melyet az egyik legrégibb mahájána szútrának tartanak. Ebben a szútrában a Buddha összekapcsolja az anátman és a karma tanítást az 5 szkandhával.

A függô keletkezés bonyolult rendszerét külsô és belsô szinten magyarázza, a külsô szint a természeti kép, a belsô szint pedig a tudati folyamatok ehhez párosítása.
A függô keletkezés rendszere röviden:
- a dolgok eredete a nemtudásban (avidjá) keresendô,
- a nemtudás a akarati késztetéseket hoz létre (szanszkára),
- ebbôl tudat(osság) áll össze (vidzsnyána),
- ami a tudat és a test létrehozôja (személyiség, és önazonosság) (náma-rúpa),
- ez a 6 érzékszerv alapja (5 fizikai és a tudat)(sad-ájatana),
- a 6 érzékszerv kapcsolatba lép a külvilággal (szparsa),
- az érzékszerveken létrejönenk az érzetek (védaná),
- ezek sóvárgást szülnek (trisná),
- majd függôséget (upádána),
- s végül létesül valami új (bhava)
- ez a létesülés megszületik (játi),
- majd, mivel változásnak alávetett: öregedik (jará), megbetegszik, és elmúlik: meghal (marana).

A természeti párhuzam egy növény növekedésének különbözô állapotait írja le, amivel szorosan kapcsolatba hozza a karma (az ok és okozat törvényének) tulajdonságait is. Itt arról van szó, hogy az elültetett mag megfelelô körülmények között ha növekedik, akkor különbüzô átugorhatatlan fázisokon át végül újabb magokat fog teremni, amelyekbôl újabb növények kelnek majd ki. Ez a rendszer analóg a világban bármilyen folyamattal, ahol az emberi cselekedetek hatással vannak a környezetükre.

Tudás, Dzsnyána, Jese

2008-09-19T13:11:00.010-07:00

(tib. ye shes, szkt. dzsnyána)

Végsô tudás. Abszolút bölcsesség. A tudatosság azon állapota, mikor a tudat mindennek tudatában van. Elhomályosulásoktól mentes, nem befolyásolják a zavaró érzelmek.

Dzsátaka

2008-09-19T13:11:00.009-07:00

(tib. skyes rabs, szkt. dzsátaka)

A szkt szó jelentése születés (történet). A dzsátakák történetek a buddha elôzô életeirôl. Arról, hogy különbözô létformákban milyen módokon tevékenykedett, s fejlôdött.

Dípankara

2008-09-19T13:11:00.008-07:00

dípankara,

Egy elôzô történelmi kor buddhája. A buddhista kozmológia szerint a világ folyása ciklikus, ellentétben a nyugati lineáris világképpel. A világ számtalan kalpán (eon) keresztül jön létre, és pusztul el, majd jön létre és pusztul el. Eszerint a felfogás szerint nincs abszolút kezdet, de amikor egy ilyen világkorszak elkezdôdik az nem ôsrobbanással kezdôdik, hanem csupán annyi történik, hogy megjelennek az univerzum alapelemei, majd ezek egyre bonyolultabb és bonyolultabb szerkezeteket hoznak létre, vagy csupán variációk alakulnak ki, míg a különbözô létformák feltételei össze nem állnak.

Buddha

2008-09-19T13:11:00.007-07:00

(tib. sangs rgyas, szkt. buddha) megvilágosodott

A tibeti fordítás szó szerinti jelentése: felébredt/megtisztult (sangs) és kiterjedt/kibontakozott (rgyas). A szanszkrit szó a budh gyök befejezett melléknévi alakja, jelentése (tökéletes) megértés, teljes megvilágosodás. Ez arra utal, hogy a buddha az aki teljesen kibontakoztatta, vagy kibontakoztak benne a megtisztult képességek, tulajdonságok

A tibeti fordítók inkább egy értelmező fordítást adtak, ahelyett, hogy szó szerint átfordították volna a kifejezést tibetire, ahogy azt más esetekben gyakran tették A Bölcsesség kincsestára szerint: buddha sangs pa dang rgyas pa gnyis ka la 'jug pas sangs rgyas zhes brjod. A Buddha sangs pa, felébredt, és rgyas pa kibontakozott lett. Majd a további definíció szerint a szan azt jelenti, hogy teljesen megtisztult (minden fátyoltól, ami elhomályosítja a tudat világosságát). A gye pedig tökéletesen kibontakozott (minden tökéletes tulajdonság és képesség). Ez utóbbi alatt a félelemnélküliséget, a végtelen örömöt, a határtalan együttérzést, a bölcsességet, és a minden lény javát szolgáló aktivitást értjük.

Az indiai kozmológia szerint a mostani korszak buddhája, Sákjamuni, ebben a világkorszakunkban megjelenő ezer történelmi buddhák sorában a negyedik, vagy a hatodik, ebben nem minden hagyomány ért egyet. Minden történelmi buddha egy magas szintű kultúra újabb időszakát nyitja meg, melyben a buddhista tanítások ismertté válnak.

A Buddha a menedék forrásai közül az első, a tanítások és a közösség mellett. A Gyémánt úton a negyedik menedékforrás a láma, ami mind a hármat magában egyesíti egy élő példaként.

Bódhiszattva

2008-09-19T13:11:00.006-07:00

(tib. byang chub sems dpa’, szkt. bódhiszattva)

A megvilágosodás elérését maga elé kitûzô buddhista gyakorlatokat végzô, és a buddhista látásmódot magáévá tevô személy. A buddhizmus történetében a bódhiszattva a mahajána, és a vadzsrajána irányzatban lép elôtérbe. Világi, és szerzetes egyaránt lehet. A bódhiszattva gyakorolja a 6 pármitát, a mahajánában 10 állomáson/szinten keresztül éri el a megvilágosodást.

A korai buddhizmus egy bódhiszattvát ismert, Maitréját, aki az eljövendô buddha. Egyes szútrákban ez a név a buddha utolsó elôtti újjászületésében lévô állapotának elnevezésére utalt.

Bódhi

2008-09-19T13:11:00.005-07:00

(tib. byang chub, szkt. bódhi), megvilágosodás

A szó a szanszkrit budh gyökbôl származik, ami tiszta megértést jelent. Az ókori indiában ezzel a szóval illették az elérhető legmagasabb szellemi állapotot. A bodhi szó teljesen tiszta megértést jelent.

anátman, egónélküliség, éntelenség

2008-09-19T13:11:00.004-07:00

(tib. bdag med pa, ejt. tib.: da me pa, szkt. anátman)

A buddha tanításainak egyik lényeges pontja. Lényege, hogy - bárhogy is nevezzük - mindenképpen van a személyiségnek egy központja, aki, vagy ami állandóan azonosulni és létezni szeretne. Ez az alapvetô vágy, ami összeratja, a nemtudás, ami miatt elválasztást, határokat képzel és lát a dolgok között, és a harag, vagy indulat, vagy ellenszenv az az a motiváció, vagy alapvetô érzelem, ami távol akarja tartani tôle a számára nem kedves dolgokat. Szándékosan lett több szó használva, mivel az anátman fogalma sokféleképpen körülírható.

Az anátman az átman szó fosztóképzôs alakja, és az egyéb ókori indiai nézetekben (darsana) fennálló és bizonyított átman/lélek, mint végsô létezô létének nem létét bizonyítja be a Buddha különbözô.

Átman

2008-09-19T13:11:00.003-07:00

(tib.: bdag, ejt. tib.: dag, szkt. átman), én, lélek, ego, személyiség.

Az átman a brahmanikus (ókori, és jelenkori indiai vallások) szemléleteiben (darsana), és a nem-buddhista indiai vallásokban lényeges tétel. Az átman végső léttel bír, míg a buddhizmusban nincsen végső létező. Az hínajána szemléletű abhidharmában ugyan beszélnek olyan dharmákról (jelenségekrôl, létezôkrôl), melyek definíciójuk szerint mintha végsô léttel bírnának, azonban ezek csak hivatkozási pontok, hogy ne fusson ki a végtelenbe egy-egy gondolatmenet.

Az átman megfeleltethetô az istenhívô vallások lélek fogalmának.

Dharma

2008-09-19T13:11:00.002-07:00

Dharma(szkt.), (tib.: chos ejt. tib.: csö), jelenség

Több jelentése alakult ki még a buddhizmuson belül is: a tanítások, a jelenségek, a legkisebb megjelenő dolog, ahogy a dolgok vannak. De jelent törvényt, erkölcsöt, erényt, kötelességet is.

Abhidharma

2008-09-19T13:11:00.001-07:00

(tib.: chos mngon ejt. tib.: csöngön, szkt. abhidharma)

A szanszkrit szóösszetételben az abhi jelentése: valamire vonatkozó; a dharma jelentése: (buddhista) tanítás. A tanítások 4 nagy csoportja (vinaja, szútra, abhidharma, tantra) között egy olyan rendszerezett fogalomtár, melyben a Buddha tanítványai a szútrákban fellelhetô fogalmakat kigyûjtötték és magyarázatokkal látták el. Az abhidharma gyûjtemény keletkezését a történészek késôbbire datálják, de a hagyomány szerint a buddha halála után tartott gyûlésen már összegyûjtötték. A történészek szerint az abhidharma a mátrikák (mAtRka) összegyûjtése és azok rendszerezése révén jött létre. A mátrikák rövid fogalommagyarázatok a buddha beszédeiben, a szútrákban.

Az abhidharma eredetileg a hinajána iskolák hármas gyûjteményének része a vinaja és a szútra mellett. Később a buddhista tantra elterjedése után az eddig 3 kosárnak nevezett gyújtemények mellé a tantrát vették a 4. kosárnak, eza rendszer került már át Tibetbe is.