Abhidharma

(tib.: chos mngon ejt. tib.: csöngön, szkt. abhidharma)

   A szanszkrit szóösszetételben az abhi jelentése: valamire vonatkozó; a dharma jelentése: (buddhista) tanítás. A tanítások 4 nagy csoportja (vinaja, szútra, abhidharma, tantra) között egy olyan rendszerezett fogalomtár, melyben a Buddha tanítványai a szútrákban fellelhetô fogalmakat kigyûjtötték és magyarázatokkal látták el. Az abhidharma gyûjtemény keletkezését a történészek késôbbire datálják, de a hagyomány szerint a buddha halála után tartott gyûlésen már összegyûjtötték. A történészek szerint az abhidharma a mátrikák (mAtRka) összegyûjtése és azok rendszerezése révén jött létre. A mátrikák rövid fogalommagyarázatok a buddha beszédeiben, a szútrákban.

   Az abhidharma eredetileg a hinajána iskolák hármas gyûjteményének része a vinaja és a szútra mellett. Később a buddhista tantra elterjedése után az eddig 3 kosárnak nevezett gyújtemények mellé a tantrát vették a 4. kosárnak, eza  rendszer került már át Tibetbe is.