Karma

(tib. las, szkt. karma) tett, cselekedet

A buddha tanításai szerint a karma rendszere rámutt arra, hogy az elhomályosult tudat milyen módon hozza létre a létezés újabb és újabb tapasztaláait, melyek a jövôbeli létezés alapjai lesznek. Nagyjából arról van szó, hogy a dualista tudat egy tárgyon lovagolva egy hajlamot kreál, amit karmikus magnak hívunk. Ezek a magok lehetôségek/potenciák, melyek a jövôben, ha a feltételek összeállnak, a jövôbeni körkörös létezés folyamán tapasztalásként hajtanak ki. Karma csak olyan tudatban létrejönni, mely zavarodott állapotban van, tehát nem látja a valóságot úgy, ahogy az valójában van. A karma létrejöttének közvetlen oka a nemtudás. Az átlagos lény, ha egy ilyen karmikus mag kihajtását érzékeli, valamilyen módon reagál, ami aztán újabb karmikus magot hoz létre, ami aztán újra beérik és kihajt, és így ez a magyarázat a végtelen, körkörös létezésre.

Végsô soron a karma azt jelenti, hogy a tetteink hozzák létre a világot, s minden cselekdetünkért felelősséget kell vállalnunk, és el fogjuk szenvedni/élvezni fogjuk a következményeit, legyen az negatív, vagy pozitív.