(tib. ཕུང་པོ་, ejt. tib. phungpo, szkt. skandha)
A szanszkrit szó jelentése összetevő, a tibetiek „halom”-nak fordították. A buddha több tanításában is elmagyarázta tanítványainak, hogy a dolgok amiket tapasztalnak (látnak, szagolnak, éreznek, gondolnak rájuk, stb.) nem rendelkeznek önálló végső létezéssel, nem teremtette azokat senki, és nem is véletlenül jöttek létre. Ezek az összetevők a szkandhák, amiket a különböző buddhista iskolákban más-más viszonyba helyeznek, attól függően, az adott iskola mennyire veszi valóságosnak a külső világ objektivitását.
A szkandhák értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy a Buddha nem tanított önállóan létező, mindentől független énről, vagy egóról. A Buddha az ént látszatnak, illúziónak tartja, melyet a gondolkodó tudat mozgása, és értelmező képessége hoz létre, és aztán a gondolkodó tudat ezeknek a látszatképeknek tulajdonít végső létezést. Ez a modell azért nem olyan egyszerűen elfogadható, mert valójában meditációs tapasztalatként jön létre, s a fogalmi gondolkodás csak igen nehezen tudja elfogadni a végső létezés hiányát.
Az öt szkandha a következő:
1. forma: az öt alkotóelemből álló világot jelenti, és az öt érzékszervi képességet.
2. érzet: az érzékszervek az közvetlen tapasztalatszerzés útján információkat szereznek a formavilágról.
3. észlelés: a begyüjtött érzetek feldolgozása alapvető szinten. Itt történik a dolgok fogalmasítása, a színek, formák észlelése.
4. késztetés: a tudat az észlelt dolgokat jellemzőik alapján megítéli és eldönti mit kezd velük. A kellemes dolgokat megragadja, a kellemetleneket eltaszítja, a semlegeseket pedig félreteszi, vagy újrafeldolgozza, míg kellemesek, vagy kellemetlenek nem lesznek.
5. tudatosság: ebben a fázisban a tudat a dolgokról szerzett benyomásokat és tapasztalatokat továbbkombinálja.
Ez lenne az 5 szkandha rövid bemutatása. Erről a témáról sokkal hoszabban lehetne írni, mert ahány buddhista iskola, vagy hagyomány, annyi különböző elképzelés alakult ki erről a rendszerről. Számottevő különbség valójában nincsen közöttük.
A szanszkrit szó jelentése összetevő, a tibetiek „halom”-nak fordították. A buddha több tanításában is elmagyarázta tanítványainak, hogy a dolgok amiket tapasztalnak (látnak, szagolnak, éreznek, gondolnak rájuk, stb.) nem rendelkeznek önálló végső létezéssel, nem teremtette azokat senki, és nem is véletlenül jöttek létre. Ezek az összetevők a szkandhák, amiket a különböző buddhista iskolákban más-más viszonyba helyeznek, attól függően, az adott iskola mennyire veszi valóságosnak a külső világ objektivitását.
A szkandhák értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy a Buddha nem tanított önállóan létező, mindentől független énről, vagy egóról. A Buddha az ént látszatnak, illúziónak tartja, melyet a gondolkodó tudat mozgása, és értelmező képessége hoz létre, és aztán a gondolkodó tudat ezeknek a látszatképeknek tulajdonít végső létezést. Ez a modell azért nem olyan egyszerűen elfogadható, mert valójában meditációs tapasztalatként jön létre, s a fogalmi gondolkodás csak igen nehezen tudja elfogadni a végső létezés hiányát.
Az öt szkandha a következő:
1. forma: az öt alkotóelemből álló világot jelenti, és az öt érzékszervi képességet.
2. érzet: az érzékszervek az közvetlen tapasztalatszerzés útján információkat szereznek a formavilágról.
3. észlelés: a begyüjtött érzetek feldolgozása alapvető szinten. Itt történik a dolgok fogalmasítása, a színek, formák észlelése.
4. késztetés: a tudat az észlelt dolgokat jellemzőik alapján megítéli és eldönti mit kezd velük. A kellemes dolgokat megragadja, a kellemetleneket eltaszítja, a semlegeseket pedig félreteszi, vagy újrafeldolgozza, míg kellemesek, vagy kellemetlenek nem lesznek.
5. tudatosság: ebben a fázisban a tudat a dolgokról szerzett benyomásokat és tapasztalatokat továbbkombinálja.
Ez lenne az 5 szkandha rövid bemutatása. Erről a témáról sokkal hoszabban lehetne írni, mert ahány buddhista iskola, vagy hagyomány, annyi különböző elképzelés alakult ki erről a rendszerről. Számottevő különbség valójában nincsen közöttük.
1 megjegyzés:
Szia, Lemon!
Az első halmaz hagyományosan csak a forma (rúpa). Névnek a többi 4-et szokták hívni.
Üdv!
Roni
Megjegyzés küldése