skip to main |
skip to sidebar
(vagy az öt Dhjáni Buddha, szkr. panycsa tathágata, tib. rgyal rig nga)
Az összes buddhaaspektus az öt buddhacsalád valamelyikébe sorolható, melyek együttesen fejezik ki a teljes megvalósítást. Nyersanyaguk az öt zavaró érzelem, melyeket meditáció segítségével az öt buddhabölcsességgé alakítunk át.
Az öt buddhabölcsesség a zavaró érzelmek valódi lényegisége. A harag átalakításával létrejön a tükörszerű bölcsesség, a büszkeségből azonosságot láttató bölcsesség válik, a ragaszkodásból a megkülönböztetés képessége, a féltékenységből mindent beteljesítő bölcsesség, végül a zavarodottságból mindent átható felismerés lesz.
(tib. yi dam ejt. tib. jidám)
A Három Gyökér egyikét alkotják. A megvilágosodott tudat tulajdonságai számos fény- és energiaformában nyilvánulnak meg. Azáltal, hogy a meditációban és a mindennapi életben azonosulunk velük, felszínre hozzák a mindenkiben benne rejlő buddhatermészetet. Úgy kell tekinteni rájuk, mint akik elválaszthatatlanok saját lámánktól. Ahhoz, hogy meditálhassunk rajtuk, szükségünk van egy átadással rendelkező lámától kapott beavatásra.
Bátor, együttérző, spontán tettek, melyekkel a buddhák a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő dolgot teszik. Összesen négyféle buddhaaktivitást különböztetünk meg: békítő, gazdagító, elkápráztató és erőteljesen védelmező.
(tib. byang chub sems dpa', ejt. tib. csangcsub szempa, szkt. bódhiszattva)
Olyan személy, aki minden lény javára szeretné elérni a megvilágosodást. Ez a hozzáállás a Nagy Út buddhizmus eszméjének felel meg, amelynek koronaékköve a Gyémánt Út. Bódhiszattvának tekinthető az, aki megértette az ürességet, és együttérzést fejlesztett ki, ugyanakkor használják ezt a kifejezést azokra is, akik bódhiszattvaígéretet tettek.
Az a hely Észak-Indiában, ahol a negyedik történelmi buddha, Sákjamuni körülbelül 2550 évvel ezelőtt elérte a teljes megvilágosodást. E világkorszak mind az ezer történelmi buddhája itt mutatja meg a teljes megvilágosodását.
(tib. bar do, szkt. antarbháva)
(szó szerinti jelentése: köztesállapot)
Minden egy köztes- vagy átmeneti állapot. A Gyémánt Úton általában hat bardoról esik szó: az élet, az álom, a meditáció, a haldoklás, a tisztafény és a testet öltés köztesállapotáról. Nyugaton a bardo szó alatt legtöbbször csupán a halál és a következő újraszületés közötti időszakot értik.