Tudat

   A történelmi Buddha több tanítást adott a tudat működéséről. Tanítványai szellemi és intellektuális érettségének megfelelően kissé eltérő, de vágső soron ugyanoda mutató módon magyarázta el azt, hogy a tudat tapasztalja a világát, és ettől a tapasztalási folyamattól nem tudunk elválni, csak megváltoztatni azt.


   A tudatnak több aspektusa van, itt játszódnak le mind az érzelmi, mind a gondolkodási folyamataink. A gondolatok és érzések végtelen tere, amiben gyakorlatilag bármilyen érzelem,, gondolat felbukkanhat önmagától, vagy valamilyen érzékszervi benyomás hatására.

   A tudat érzékszervi tapasztaló tudatosságokra, megismerő bölcsességekre, és megvilágosodott – kibontakoztatott, és megtisztított – állapotokra bontható le. A nem-tiszta tudat zavaró érzelmek miatt nem képes jól működni. A tiszta tudat, ami a zavaró érzelmek megfelelő működését megszabadító bölcsességekként ismeri, elképzelések, és mellékes szándékok nélkül képes a jelenben időzve olyan cselekedetekre ösztönözni, hogy az a lehető leghasznosabb legyen mindenki számára.


   A tudat különböző működései:
- Ismer, felfog. A legáltalánosabb működése a tudatnak. (sems, citta)
- Képes gondolkodni. (tib. yid, szkt. manas) - ismeri a mentálsi tárgyakat a mentális tudatosságon keresztül.
- Tudatos. Részleteiben ismeri a dolgokat. (tib. rnam shes, szkt. vijnana)
- Nem dualisztikus eredendő tudatosság, tudatában van bárminek. (tib. ye shes).
- Tud (tib. rig, szkt. vid)


  A tudat különböző aspektusai, „szervei”:
- Racionális tudat (tib. blo, szkt. buddhi). 
- Megvilágosodott, vagy végső tudat.


[folyt. köv.]