Tudat

   A történelmi Buddha több tanítást adott a tudat működéséről. Tanítványai szellemi és intellektuális érettségének megfelelően kissé eltérő, de vágső soron ugyanoda mutató módon magyarázta el azt, hogy a tudat tapasztalja a világát, és ettől a tapasztalási folyamattól nem tudunk elválni, csak megváltoztatni azt.


   A tudatnak több aspektusa van, itt játszódnak le mind az érzelmi, mind a gondolkodási folyamataink. A gondolatok és érzések végtelen tere, amiben gyakorlatilag bármilyen érzelem,, gondolat felbukkanhat önmagától, vagy valamilyen érzékszervi benyomás hatására.

   A tudat érzékszervi tapasztaló tudatosságokra, megismerő bölcsességekre, és megvilágosodott – kibontakoztatott, és megtisztított – állapotokra bontható le. A nem-tiszta tudat zavaró érzelmek miatt nem képes jól működni. A tiszta tudat, ami a zavaró érzelmek megfelelő működését megszabadító bölcsességekként ismeri, elképzelések, és mellékes szándékok nélkül képes a jelenben időzve olyan cselekedetekre ösztönözni, hogy az a lehető leghasznosabb legyen mindenki számára.


   A tudat különböző működései:
- Ismer, felfog. A legáltalánosabb működése a tudatnak. (sems, citta)
- Képes gondolkodni. (tib. yid, szkt. manas) - ismeri a mentálsi tárgyakat a mentális tudatosságon keresztül.
- Tudatos. Részleteiben ismeri a dolgokat. (tib. rnam shes, szkt. vijnana)
- Nem dualisztikus eredendő tudatosság, tudatában van bárminek. (tib. ye shes).
- Tud (tib. rig, szkt. vid)


  A tudat különböző aspektusai, „szervei”:
- Racionális tudat (tib. blo, szkt. buddhi). 
- Megvilágosodott, vagy végső tudat.


[folyt. köv.]

Mádhjamika

(Skt. Mādhyamika; Tib. umapa; dbu ma pa)


   A Madhyamaka (dbu ma) irányzat gyakorlója.

Összetevők (Szkandha)

(tib. ཕུང་པོ་, ejt. tib. phungpo, szkt. skandha)


    A szanszkrit szó jelentése összetevő, a tibetiek „halom”-nak fordították. A buddha több tanításában is elmagyarázta tanítványainak, hogy a dolgok amiket tapasztalnak (látnak, szagolnak, éreznek, gondolnak rájuk, stb.) nem rendelkeznek önálló végső létezéssel, nem teremtette azokat senki, és nem is véletlenül jöttek létre. Ezek az összetevők a szkandhák, amiket a különböző buddhista iskolákban más-más viszonyba helyeznek, attól függően, az adott iskola mennyire veszi valóságosnak a külső világ objektivitását.


   A szkandhák értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy a Buddha nem tanított önállóan létező, mindentől független énről, vagy egóról. A Buddha az ént látszatnak, illúziónak tartja, melyet a gondolkodó tudat mozgása, és értelmező képessége hoz létre, és aztán a gondolkodó tudat ezeknek a látszatképeknek tulajdonít végső létezést. Ez a modell azért nem olyan egyszerűen elfogadható, mert valójában meditációs tapasztalatként jön létre, s a fogalmi gondolkodás csak igen nehezen tudja elfogadni a végső létezés hiányát.


   Az öt szkandha a következő:
1. forma: az öt alkotóelemből álló világot jelenti, és az öt érzékszervi képességet.
2. érzet: az érzékszervek az közvetlen tapasztalatszerzés útján információkat szereznek a formavilágról.
3. észlelés: a begyüjtött érzetek feldolgozása alapvető szinten. Itt történik a dolgok fogalmasítása, a színek, formák észlelése.
4. késztetés: a tudat az észlelt dolgokat jellemzőik alapján megítéli és eldönti mit kezd velük. A kellemes dolgokat megragadja, a kellemetleneket eltaszítja, a semlegeseket pedig félreteszi, vagy újrafeldolgozza, míg kellemesek, vagy kellemetlenek nem lesznek.
5. tudatosság: ebben a fázisban a tudat a dolgokról szerzett benyomásokat és tapasztalatokat továbbkombinálja.


   Ez lenne az 5 szkandha rövid bemutatása. Erről a témáról sokkal hoszabban lehetne írni, mert ahány buddhista iskola, vagy hagyomány, annyi különböző elképzelés alakult ki erről a rendszerről. Számottevő különbség valójában nincsen közöttük.

Meditáció

A buddhista meditációnak a gyakorló motivációjának megfelelôen 3 szintet különböztetünk meg: a kis út, a nagy út, és a gyémánt út gyakorlói motívációit.

Az elsô szinten a tudatlecsendesítô meditáció (samatha, siné, [gzhi gnas]) segítségével hagyjuk, hogy a tudat saját terében nyugodjon, ennek következtében jelenik meg annak egyik eredendô állapota a bölcs belátás (vipasjaná, lhaktong, [lhag mthong]).

A második szinten, a gyakorlás célja, hogy mások javára buddhákká váljunk, s egy fokozatos ösvény segítségével érjük el a megvilágosodást magunk és minden lény javára. A módszer hasonló az elsô szinten alkalmazotthoz képest, csupán itt már a külsô dolgok ürességge is nyilvánvalóvá válik.

A harmadik szinten a meditácó módszere az azonosulás a lámával, aki vagy saját, vagy egy bódhiszattva, aki fény és energiaformában jelenik meg. Ezen a szinten a leggyorsabb út, a gurujóga módszere. Itt a láma tudatállapota elválaszthatatlan a buddha állapotától, és egy töretlen átadáson, a tanító-tanítvány kapcsolaton keresztül a buddhától napjainkig adódott át a megvilágosodás élménye.

Bódhicsitta

(tib. byang chub kyi sems, ejt. tib. csangcsubkiszem, szkt. bódhicsitta)

   Megvilágosodás tudata. A megvilágosodásra irányuló szándék. A mahajána-vadzsrajána úton a bódhiszattva ébreszti fel, építi fel azt a hozzáállást, hogy eléri a megvilágosodást minden lény javára. Ez a hozzáállás minden cselekedetét áthatja.

   Ha relatív, és abszolút bódhicsittáról beszélünk, akkor a relatív a szándék, ami az együttérzést erősíti, az abszolút pedig az az intuitív bölcsesség, ami mindent tud és lát. 

Formaállapot

(tib. gzugs kyi lus, szkt. rúpakája)

Az örömállapot és a kisugárzásállapot. Az igazságállapotból fakadnak, és mások javát szolgálják.

dákini

(tib. mkha 'gro ma, ejt. tib. kandro ma, szkt. dákini)

   A tibeti buddhizmusban alkalmazott fogalom a megvilágosodás ösvényét járó női útitársra; és a magas szinten megvalósított nőkre, akiket Tibetben égi táncosoknak (kandro) neveznek. Lelkesítenek, és a férfit cselekvésre ösztönzik. A dákinik gyakran, mint a legmagasabb szintű tanítások átadói illetve őrzői jelennek meg.  


   

Buddhacsaládok

(vagy az öt Dhjáni Buddha, szkr. panycsa tathágata, tib. rgyal rig nga)

Az összes buddhaaspektus az öt buddhacsalád valamelyikébe sorolható, melyek együttesen fejezik ki a teljes megvalósítást. Nyersanyaguk az öt zavaró érzelem, melyeket meditáció segítségével az öt buddhabölcsességgé alakítunk át.

Buddhabölcsességek

Az öt buddhabölcsesség a zavaró érzelmek valódi lényegisége. A harag átalakításával létrejön a tükörszerű bölcsesség, a büszkeségből azonosságot láttató bölcsesség válik, a ragaszkodásból a megkülönböztetés képessége, a féltékenységből mindent beteljesítő bölcsesség, végül a zavarodottságból mindent átható felismerés lesz.

Buddhaaspektusok

(tib. yi dam ejt. tib. jidám)
A Három Gyökér egyikét alkotják. A megvilágosodott tudat tulajdonságai számos fény- és energiaformában nyilvánulnak meg. Azáltal, hogy a meditációban és a mindennapi életben azonosulunk velük, felszínre hozzák a mindenkiben benne rejlő buddhatermészetet. Úgy kell tekinteni rájuk, mint akik elválaszthatatlanok saját lámánktól. Ahhoz, hogy meditálhassunk rajtuk, szükségünk van egy átadással rendelkező lámától kapott beavatásra.

Buddhaaktivitások

Bátor, együttérző, spontán tettek, melyekkel a buddhák a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő dolgot teszik. Összesen négyféle buddhaaktivitást különböztetünk meg: békítő, gazdagító, elkápráztató és erőteljesen védelmező.

Bódhiszattva

(tib. byang chub sems dpa', ejt. tib. csangcsub szempa, szkt. bódhiszattva)

Olyan személy, aki minden lény javára szeretné elérni a megvilágosodást. Ez a hozzáállás a Nagy Út buddhizmus eszméjének felel meg, amelynek koronaékköve a Gyémánt Út. Bódhiszattvának tekinthető az, aki megértette az ürességet, és együttérzést fejlesztett ki, ugyanakkor használják ezt a kifejezést azokra is, akik bódhiszattvaígéretet tettek.

Bódhgája

Az a hely Észak-Indiában, ahol a negyedik történelmi buddha, Sákjamuni körülbelül 2550 évvel ezelőtt elérte a teljes megvilágosodást. E világkorszak mind az ezer történelmi buddhája itt mutatja meg a teljes megvilágosodását.

Bardo

(tib. bar do, szkt. antarbháva)
(szó szerinti jelentése: köztesállapot)
Minden egy köztes- vagy átmeneti állapot. A Gyémánt Úton általában hat bardoról esik szó: az élet, az álom, a meditáció, a haldoklás, a tisztafény és a testet öltés köztesállapotáról. Nyugaton a bardo szó alatt legtöbbször csupán a halál és a következő újraszületés közötti időszakot értik.

Áldás

A tibeti szövegek szerint a tudati érettség átadásának igen erőteljes eszköze. Azért lehetséges, mert a tér mindenhol azonos az örömmel, és mindenkiben ott rejlik a buddhatermészet. A Gyémánt Úton a tanító – a tanítvány odaadásán és nyitottságán keresztül – betekintést adhat a tudat természetébe. Ily módon megmutatja a mindenkiben benne rejlő lehetőségeket, képességeket, s mély bizalmat ébreszt a tanítványban, annak saját lényege iránt.

Beavatás

(tib. dbang bskur, ejt. vang kur, vagy vang, szkt. abhiséka)

A beavatás az elsô lépés, hogy közelebb kerüljünk a megvilágosodáshoz a Gyémánt úton, azáltal, hogy beavatás közben egy, vagy több buddhaaspektussal való azonosulást gyakorlati szinten elsajátítjuk. A beavatás elôtt általában felkészükési folyamat zajlik, eközben különbözô szertartásokat hajtanak végre, és a beavatáshoz szükséges áldozati dolgokat készítik elô. Az áldozatok általában inkább felajánlások, melyek a az 5 elemet jelképezik, és elkészítik a beavatásban részt vevô buddhák, bódhiszattvák alakjait is általában tésztából (gtor ma). A beavatás központi része gyakorlatilag egy vezett meditáció, tardicionális formában melyet egy képzett mester, vagy tanító vezet. Végül pedig mindenki, aki a beavatáson részt vett, áldásban részesül, és cog-ot ('tshog) kap, ami egy kis darab étel és az áldást ilyen módon is jelképezi és átviszi.

Ahhoz, hogy egy gyakorlatot teljes mértékben végezhessünk, három dolgnak kell teljesülni (dbang lung khrid):
- beavatás (dbang bskur (ejt. vang kur, vagy vang), abhisheka),
- szóbeli engedély a gyakorlásra a tanítótól, vagy gurutól (lung bstan (ejt. lung), ágama),
- szóbeli magyarázat (khrid (ejt. tri), upadesha)

A beavatások mindig egy autentikus tanítótól kell jöjjenek, egy igazi megvalósítótól aki rendelkezik a tudat természetének ismeretével. Ezt a tapasztalatot adja át a beavatás során amikor tudatunkat egy Buddha aspektussal vagy egy Láma formájával kapcsolja össze. A beavatás során tudatunk hétköznapi állapota annak megvilágosodott természetével olvad össze. Csak a nyitottságunktól függ, hogy mennyit fogadunk be a teljesség élményébôl. A beavatások során relatív szinten is elültetôdik tudatunk abszolút élménye, amely tovább erôsíthetô a kapott aspektuson való meditációval.
A beavatások nagyban segítik hétköznapi gyakorlásunkat, ezért is annyira javasoltak a buddhizmusban.

Védelmező

(tib. chos skyong, ejt tib. csötyong, szkt. dharmapála)
A Három Gyökér egyike. A védelmezők eltávolítják a megvilágosodáshoz vezető úton lévő akadályokat, és minden tapasztalatot egy lépéssé tesznek. Az aktivitás forrásai, és éppúgy, mint a jidamok, a megvilágosodás örömállapotának kifejeződései. Lényegiségüket tekintve elválaszthatatlanok a lámától. A kagyü vonalban Fekete Köpeny (tib. Bernakcsen) és Dicsőséges Istennő (tib. Palden Lámo) a legfontosabb védelmezők.
A védelmezôk három szinten fejtik ki aktivitásukat:
- Külső szinten balesetektől, betegségektől,
- Belső szinten zavaró érzelmektől,
- Titkos szinten a tanításokhoz fűződő kapcsolatot,

Világosság

(tib. gsal ba)
Üresség, világosság és határtalanság – ezek a tudat egymástól elválaszthatatlan tulajdonságai. A világosság a tudat azon képessége, hogy szüntelenül tapasztaljon. A megvalósítás szintjén a megvilágosodás örömállapotának felel meg.

Vörös Bölcsesség (buddhaforma)

(tib. rdo rje phal mo, ejt. tib.: dordzse pálmó, szkt. Vadzsraváhari)
Vörös, táncoló, női buddhaforma, mely minden buddha végső bölcsességét jelképezi. A jobb kezében lévő vágókés minden kicsinyességet elvág, bal keze a megszabadulás nektárjával teli koponyatálat tartja. A karma kagyü vonal fontos formája, Legmagasabb Gyönyör társnője.

bódhiszattvaígéret

(tib. byang chub sems kyi sdom pa, szkt. bódhicsitta szamvara)
Ígéret arra, hogy minden lény javára megvalósítjuk a megvilágosodást, és kitartóan dolgozunk mindaddig, amíg minden lény el nem éri ezt az állapotot. Egy bódhiszattva jelenlétében tesszük le, és a napi meditációs gyakorlás során elismételjük, hogy megerősítsük ezt a hozzáállást.